24.fejezet

- Mit szólsz egy kis DVD-zéshez. –kérdezte tőlem.

- Benne vagyok, de csak ha én választhatok filmet.

- Ok. –bólintott rá, és kiment pattogatott kukoricát csinálni mellé.

Oda mentem a DVD-khez és elkezdtem olvasni a címeket. Volt ott egy csomó horror film, scifi, akciófilm, pár darab romantikus film, meg jó pár vígjáték. Végül láttam a polcán két filmet, amit nem láttam még mivel ujjak voltak, de szívesen megnéztem volna őket.

- Na választottál? –jött oda mellém Seb.

- Nem tudok kettő közül választani. Segítesz? –néztem rá kiskutya szemekkel.

- Persze. Mi az a kettő? –kérdezte, és én azonnal megmutattam mind a kettőt. –egyiket se láttam még.

- Pedig a tied. Itt volt a polcon.

- Kimi hozta a múltkor, hogy nézzem meg őket, mert jó filmek.

- Raikkönen lát el téged filmtanácsokkal? –néztem rá érdekesen.

- Mondhatni, de inkább kezdjük el az egyik filmet.

- Jó, jó –feleltem. – De melyiket?

- Amelyiket szeretnéd. Aztán, ha vége, akkor megnézzük a másikat. Az jó?

- Igen. –válaszoltam őszintén, és elindultam a DVD lejátszója felé.

Beraktam a filmet, és a kanapéra kucorodtam. Sebastian behozta a konyhából a kukoricát, és kérésemre Spriteot ittunk nem Colát. Leült a kanapé másik végére ő is. A filmet, pedig elindítottam.

- Akkor mit nézünk? –fordult felém, és a szemében lévő kíváncsiságot láttam a Tv által megvilágított arcán.

- Másnaposok 2.

Sokat nevettünk a film közbe, és meg-megemlítettük mi is egy-két fiatalabb kori berúgást. A film felénél, pedig hozott nekem egy plédet, mert fáztam, és kedvesen betakart vele. Tv nézés közbe, néha egy kicsit mindig közeledett felém, de nem igazán foglalkoztatott. Mikor vége lett a filmnek, kérdőn ránéztem, hogy folytathatjuk-e a mozizást. Igennel válaszolt, így beraktam a Csak szexre kellesz című filmet.

- Beférek én is a takaró alá? –kérdezte tőlem.

- Most igennel válaszolok, mert befogadtál, de legközelebb nem.

Közelebb jött hozzá, és már éreztem is a teste melegét. Betakaróztunk, majd egy kicsit neki dőltem, hogy kényelmes legyen. Egy ideje már így voltunk, amikor a hátamat elkezdte simogatni. Szólni akartam neki, hogy hagyja abba, de valami visszatartott. Nem engedte szólásra bírni a számat.

Másnap mikor felébredtem, úgy feküdtem, ahogy előző este a filmet néztük. Éreztem Seb egyenletes szívdobogását, és valahogy jól esett ezt hallgatni. Megnyugtató volt. Nem akartam, ezt megzavarni, így nem ébresztettem felé. Csak feküdtem ott.

Nem sokkal később viszont éreztem, hogy mozgolódni kezd. Hallottam, hogy ásít egyet, így felültem, és ránéztem.

- Szia! –köszönt nekem.

- Jó reggelt.

- Szerintem annak ezt már nem lehet nevezni. Elmúlt dél.

- Micsoda? Ezt te honnan tudod? –kérdeztem tőle.

- Ott van szembe az óra. De nem kell így megijedni.

Mind ketten felkeltünk a fotelből, és elindultunk a fürdőszoba felé. Ő a sajátjába, nekem pedig megmutatta az egyik vendégszobáét.

Vettem egy jó forró fürdőt, majd megtörölköztem. A felsőmet nem igazán akartam már visszavenni, ezért inkább magam köré tekertem egy törölközőt, és elindultam megkeresni Sebet. A szobájában meg is találtam őt. Ép a laptopjával bíbelődött, amikor bekopogtam. Először csak egy kicsit nézet fel, majd rögtön a laptop képernyőére koncentrált, de nem kellett sok ismét felnézett.

- Ő… - mondta csodálkozva.

- Csak egy pólót akartam tőled kérni.

- Persze, már is keresek. – de miközben elindult a szekrénye felé, párszor majdnem elesett mivel végig engem nézett.

Nem mondott semmit, de én láttam a szemeiben a csodálatot, és valami mást. De nem ismertem fel. Rákérdezni meg nem szerettem volna. Különben is milyen kérdés az, hogy: Seb mi az a furcsa csillogás a szemedben?

Nagy nehezen előkotort egy Red Bullos pólót, és én visszamentem a fürdőbe felvenni. Amikor már felvettem, és a hajamat fésültem hallottam a csengőt. Kinéztem a folyosóra, és láttam, hogy Sebastian elindul az ajtó felé. Én visszamentem még a fürdőbe összekötni a hajamat, majd elindultam én is az alsó szintre, de az utolsó lépcsőfoknál megálltam. Ismerős hangot hallottam, és azonnal felismertem azt. Blair volt, és Jenson.

Nem mentem tovább, inkább elővettem a régi módszert és leültem a legfelső lépcsőfokra, mint kiskoromban és hallgatóztam.

- Seb nem tudod, merre van Haley? –kérdezte barátnőm Vettelt.

- Miért is?

- Kicsit összevesztünk, azóta még a telefonját se veszi fel. A bőröndje meg nálam van, voltam nála, de nem volt otthon.

- Éppenséggel tudom, hol van –felelte Sebi, és én azonnal meg is ijedtem. Vártam, hogy beárul, de nem tette. – de nem mondhatom el.

- Ne játszadozz velünk Vettel gyerek! – szólt közbe Jenson. – szeretnénk vele beszélni.

- Ő viszont nem szeretne. Szerintem, egy kicsit várjatok, míg megenyhül, aztán próbálkozzatok.

- Köszi, a tanácsot. –válaszolta Blair, és hallottam a szomorúságot a hangjában. –Igazad van. Hagyni kell őt.

- Átadjak neki valami üzenetet?

- Szerintem nem kell, de a bőröndjét itt hagyom neked. –mondta, és hallottam, ahogy az ajtó becsukódik.

Ott ültem még mindig a lépcsőn, amikor Sebastian elindult felfele. Azonnal láttam a rémületet a szemébe, amikor meglátott.

- Jól vagy? –jött oda hozzám.

- Ühüm.

- Biztos? Nem úgy nézel ki.

- Igen, jól vagyok. Csak egy kis magányra van szükségem –mondtam és felálltam. Elindultam a lépcsőn lefelé, de ő utánam szólt.

- Hova mész?

- Haza.

- Had vigyelek haza. Itt ez a hatalmas bőrönd, és nem akarom, hogy a házadig cipeld.

- Rendben. –egyeztem bele.

Rögtön hozta a slusszkulcsot, és megfogta bőröndömet. Persze nem hagyta ki és azzal poénkodott, hogy én egész Londont haza hozattam Blairékkel.

Gyorsan a házamhoz értünk, és én azonnal kipattantam a kocsiból. Örültem az ismerős terepnek. Kinyitottam a kocsi csomagtartóját, majd a bőröndömet is szétcipzáraztam, és egy tíz perc keresés után a lakáskulcsomat is megtaláltam.

- Köszi, hogy nálad lehettem. –mondtam Sebinek.

- Nincs mit. Nem mondom, hogy te is ezt csináltad volna, de akkor is én ilyen vagyok.

- Igen. Nagyon rendes voltál.

Oda hajoltam, hogy puszit adjak neki, de helyette egy csók lett. Hosszasan csókolóztunk, majd elhúzódtam tőle.

- Már mennem kéne, mert tényleg jól jönne a magány. –magyaráztam neki, és azonnal bementem a házba.

Nem néztem vissza, és az ablakon se néztem ki, hogy mit csinál, de pár percig még nem ment el. Majd hallottam, hogy elindult és én akkor, mint a filmekben lenni szokott leültem az ajtó elé.

Éreztem ajkamon, az ő puha ajkait. Édes ízét a számba. Csak arra az egy csókra tudtam gondolni. Minden más kiment a fejemből. Viszont egyszer csak megjelent képzeletembe Jenson, és vele is csókolóztam, de az még jobb volt. Próbáltam elhessegetni ezt a képet, nem sikerült.

Meguntam az ücsörgést a földön, és elindultam a bőröndömmel az emelet fele. A mosógépig meg sem álltam. Szortírozni kezdtem a ruhákat, hogy lekössem a figyelmemet, majd elindítottam a mosást. Utána takarítani kezdtem, és mikor kellőképpen elfáradtam, gondoltam ideje vacsorázni valamit. A hűtőbe persze semmi nem volt, így mehettem a boltba.

A közeli boltba összeszedtem mindent, amiből hiány volt a házamba, és haza indultam. Egy szendvicset készítettem magamnak, aztán az ágyam felé vettem az irányt. Kicsit néztem még a Tv, de elálmosodtam. Lehunytam a szemem és azonnal elálmosodtam.